„Ágyútölteléknek” tekintve az amerikai hadseregbe bevándorló családokból toborzott tagjai jelenleg azt tapasztalják, hogy egyébként másodrangú állampolgároknak számítanak. Hetek óta szaporodnak azok az esetek, amikor katonák feleségeit vagy szüleit Donald Trump bevándorlásellenes hatósága, az ICE letartóztatja, bebörtönzi és kiutasítja. A Demokrata Párt képviselői szégyenletesnek nevezik ezt a fellépést, és figyelmeztetnek a bizonytalanságba sodort katonák moráljára és harcképességére gyakorolt negatív hatásokra.
Így van ez a legfrissebb esetben is, Joshua Aviles tengerész esetében. A nicaraguai származású család fia kilenc hónapja folyamatosan szolgálatot teljesít az „USS Abraham Lincoln” repülőgép-hordozón. Február végén kormányának szolgálatában részt vett az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadó háborújában. Most pedig Trump bevándorláspolitikája azzal fenyeget, hogy szétszakítja a családját. Egy hajón, amelyről a penészes zuhanyzók, a tönkrement WC-k, a szűkös élelmiszeradagok és a kétségbeesett legénység körében történt öngyilkossági kísérletekről szóló hírek miatt került a címlapokra, szombaton értesült arról, hogy apja, Luis Manuel – több ezer kilométerre tőle – kitoloncolási őrizetben van.
A 48 éves kézművest az ICE tisztviselői tartóztatták le Key Westben, Floridában, amikor autóját szerelőműhelybe akarta vinni. Felesége, Argelia szerint rendelkezik munkavállalási engedéllyel az Egyesült Államokban, ahol a család 19 éve él. Fia, Joshua azt írta, hogy „több mint kilenc hónapja napi tizenkét óránál is többet tölt a tengeren szolgálatban”, és harcol hazájáért, de nem tudja, hogyan folytassa, ha apját „esetleg bűnözőként kezelik”. Miután az AP hírügynökség beszámolt az ügyről, a letartóztatás heves kritikát váltott ki az Egyesült Államokban. Kedden Joshua azt írta, hogy apját kiengedték a fogságból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiutasítási eljárást lezárták – számolt be a CBS News.
Joshua Aviles apját azután tartóztatták le, hogy Washington korlátozta a katonák családtagjainak védelmét, hogy végrehajthassa a Trump által elrendelt tömeges kiutasításokat. A helyzet aggodalmat váltott ki az érintettek és a segélyszervezetek körében. A katonai toborzás során eddig hirdetett előnyök egyike egy olyan kiváltság volt, amely lehetővé tette a katonák és veteránok házastársainak, gyermekeinek és szüleinek, hogy legális státuszt szerezzenek anélkül, hogy el kellene hagyniuk az Egyesült Államokat. Ezzel most véget ért azok számára, akik az országért háborúba vonulnak, bombáznak és gyilkolnak. Az AP kutatása szerint Trump második hivatali időszakának kezdete óta több mint 50, a fegyveres erők tagjainak családtagját vették kiutasítási őrizetbe. Legalább heten már el lettek szállítva az országból, számos másik pedig még mindig fogságban van.
Egy másik aktuális eset Cristy Maryori Villafranca-Trejo esete. Hedar Leonel Turcios Juárez őrmester feleségét július 11-én egy texasi Fort Bliss közelében található szupermarket előtt – ahol a férje állomásozik – tartóztatták le és vették őrizetbe. Azóta az amerikai katonának egyedül kell gondoskodnia hatéves kislányukról. „Nem tudom, hogy egyáltalán tudok-e továbbra is eleget tenni katonai kötelezettségeimnek, és egyúttal gondoskodni a családomról” – mondta a hondurasi származású tiszt, aki 2024 óta rendelkezik amerikai állampolgársággal. Feleségét múlt hétfőn kiutasították Hondurasba – erősítette meg a Belbiztonsági Minisztérium. „Megszakad a szívem érte, a gyermekeiért és a katonáért, aki olyan csalódottnak érezheti magát az ország iránt, amelynek érdekében áldozatokat hoz” – nyilatkozta az AP-nek Veronica Escobar, az elpasói demokrata párti képviselő.
Elizabeth Warren, a massachusettsi demokratikus amerikai szenátor már tavaly – amikor számos hasonló eset történt – felhívta a figyelmet arra, hogy Trump különleges rendőrsége, az ICE 282 veterán és családtagjaik kiutasítására is kísérletet tett. A jelenlegi jelentések alapján, amelyek az aktív katonák családtagjainak üldözéséről szólnak, augusztus 10-én a következőket írta: „Ezek az intézkedések veszélyeztetik a haderő bevethetőségét, gyengítik a katonák morálját, és megszegik azokat az ígéreteket, amelyeket azoknak az embereknek tettek, akik az életüket kockáztatják hazánkért.” Jó példa erre Romero Ralios katona is. Ő maga is kilenc hónapig szolgált a déli határon a határrendőrség támogatására. Ám guatemalai apja letartóztatása után mély személyes válságba süllyedt. Ralios megbánta akkori közreműködését, és nyilvánosan küzd a morális következményekkel.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
